Az ajkak sarkában vörös folt pelyhezik le
Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése. Képesség a szöveg kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások. Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására.
Verbális és nem verbális információk együttes kezelése. Önálló jegyzetkészítés. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése. Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában, az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója; saját vélemény megvédése vagy korrekciója.
Képesség a különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére. A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása. A mai nyelvhasználattól eltérő régi, archaizáló szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bővítése. A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban.
Önkifejező és kreatív szövegalkotás. Verbális és nem verbális hangzó és képi információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása.
Az összefoglalás eljárásának gyakorlása, önálló alkalmazása. Az idő- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése. Az elbeszélés szerkezete és a történet időrendje közötti eltérés értelmezése. A jelentés és az időszerkezet összefüggésének bemutatása különböző epikai művekben.

A nézőpontok és a nézőpontváltások funkciójának értelmezése és ezek összefüggése a műben megjelenő értékekkel. Az előreutalások, késleltetések és az elbeszélő művek motivikus-metaforikus szintjének értelmezésére való törekvés. Módszer- és eljáráskészlete az interaktív és reflektív tanulásra épül.

Tanlexikon, Korona Kiadó, Bp. Korona Kiadó, Bp. Korona, S. Csokonai Kiadó, Biblia. Petőfi és a magyar irodalomrendszer karnevalizációjának kísérlete. Irodalomtörténeti Füzetek In: Újraértelmezések. Krónika Nova Kiadó, Bp. In: A magyar líra a XIX. Balassi Kiadó, Bp. In: Hoppál Mihály—Szepes Erika szerk. Osiris, Bp. Avagy adalékok Mikszáth poétikájához. Írások Szegedy-Maszák Mihály születésnapjára.
- E nélkü- lözhetlen fegyvert, a melyre mindig a legnagyobb mennnyi- ségben szükségük volt, természetesen a saját embereik készítették.
- SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató - PDF Free Download
In: Klasszikusok nyomában. Béla: Arany János. In: Mű és személyiség. Béla szerk. Szépirodalmi Könyvkiadó, Kölcsey Ferenc összes versei. Szépirodalmi Könyvkiadó, Esterházy Péter: Petőfi, a légtornász. In: A kitömött hattyú. Magvető Kiadó, Gyógyítja a pikkelysömör ásványvizekkel. Magvető Kiadó, mek. Korona Kiadó,— Európa Kiadó, mek. Minden részlet más szempontú megközelítést tartalmaz, ez érzékeltetheti a tanulókkal az életmű és a recepció gazdagságát.
Utána hagyjunk időt arra, hogy a párok kiegészítsék a szövegdobozokba írtakat saját ismereteikkel — akár konkrét verscímekkel, idézetekkel —, reflexióikkal. K i e m e l t k é s z s é g e kk é p e s s é g e k : lényegkiemelés, szövegalkotás; felidézés, rendszerezés, értékelés C é l c s o p o r t — d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros, frontális M ó d s z e r e ke l j á r á s o k : szövegtömörítés, fürtábra Petőfi Sándor dagerrotípiája1 1 Petőfi Sándor a magyar romantika költészetének egyik legnagyobb hatású életművét hozta létre.
Költeményeiben megjelennek az európai romantikus líra jellemzői, úgymint megszólalásának végletes individualizmusa verseiben mindig önmagáról szól és beszéllátásmódjának szubjektivizmusa, az ellentétező ábrázolásmód lelki—tartalmi—nyelvi szélsőségek egymás mellettisége és ütköztetésea metaforizáció a versekben minden másként jelenik meg; az, amire rámutat, más vagy más is leheta látomásos képalkotás és a tragikus irónia.
Ugyanakkor magyar költőként hitelesen képviseli azt a romantikus költőszerepet is, mely a költőt mint egyént és vezetőt váteszként mutatja, az ajkak sarkában vörös folt pelyhezik le elhivatottság- és kiválasztottság-tudattal ruházza fel aki képes magasabb szférákba emelkedni, ott létezni, s közvetlen kapcsolatba lépni az isteni lé- dagerrotípia: a sötétkamrában keletkező kép rögzítése ezüst-jodiddal; a fényképezés kezdetleges formája, ill.
A költő épp ezért ismerheti fel az általa választott közösség, a nép érdekét, törekvéseit is, ezért tud a nép nevében szólni. A modulban úgy folytatjuk a Petőfi költészetével való ismerkedést, hogy új szempontú megközelítésbe vonjuk a korábban olvasott és értelmezett Petőfi-műveket is: az életmű költői szerepváltozatok szerinti értelmezésére teszünk kísérletet.
Költők, írók Petőfiről Tömörítsétek az esszérészleteket egy-két mondatos szövegekké! Petőfire hiába keresnék az összes nagy szótárú nyelvekben több és nagyobb jelzőt: gyermek. Viszont nincs is e joggal megbírálható teremtésnek, világnak, életnek különb, istenibb produktuma, mint a gyermek.
A gyermek az elevenség, az öröm, a jövőbe ható ígéret, a bilincsbe nem vert ember, az igazán igaz isten. Amit tíz-tizenöt évvel ezelőtt írtak, az gyakran már régiesnek, elavultnak tetszik.
Némelyik költeménye [Petőfié] közel százesztendős, s azt a hatást kelti, mintha ma született volna. Az ő nyelve a ma beszélt magyar nyelv.
Hogy miért? Lehet, hogy költészete az életet megihlette s mi az ő nyelvén selypegünk tovább, de lehet az is, hogy az örökkévalóság jegyében született dolgok sohasem öregszenek meg. Ez is csoda, mint ő maga.
Versek és époszok
Mint törékeny gyerek, mindig is az öregekhez húzódtam. Azokhoz, akiknek volt ereje megöregedni. Az érett Aranyhoz, s a meghasonlott Vörösmartyhoz. És ez az igazmondás.
Itt mindig Hozzád fordulok. Add, hogy veszélyeztetett alkatom és korunk labirintusában vergődve mindig vágyakozzam az egyenes útra, a Szép Szóra, egyszóval — az igazságra. Mert valamikor valamennyien birtokoltuk, birtokba vettük az iskola által, meg híre-neve, történelmi helye, legendája által, aztán elvesztettük a megszokás által.

Nincs keservesebb, mint az agyondicsért csodák erdejében sétálni. Voltaképpen kár, hogy nagy költőnk utóélete annyira egységes, mármint a méltatás, a bokán vörös viszkető foltok szempontjából az.
Nem ártott volna, ha nem is éppen nagyságának kétségbevonása, de ha legalább némi ógás-mógás kíséri költészetét olykor; nagyon hasznos ám az ilyesmi a szobrok megelevenítése céljából. Csak ő. És ő, a levegő ura, mindennap föláll a kopott trapézra, bajusza mulatságosan billeg, drágáim, így szól halkan, és belefúrja magát a levegőégbe föl, föl, mindennap, érettünk meg persze magamagáért. Milyennek látjuk Petőfit? Petőfi Sándor c Az üresen hagyott szövegdobozba írjátok be azt a megállapítást, jellemzőt, idézetet, ami számotokra fontos Petőfiről, költészetéből!
A ma beszélt magyar nyelv is az ő nyelve. A modulban arra vállalkozunk, hogy bemutassuk, mennyiben folytatója, ugyanakkor megújítója Petőfi a népköltészeti hagyománynak.
Folytatja a természeti képek metaforikus alkalmazását, de megfosztja őket attól a plusz jelentéstől, amit a népi-nyelvi hagyomány, a kollektív tudat a képeknek tulajdonít.
A természeti képek az elszemélytelenített költői én pillanatnyi helyzetének, lélekállapotának kifejezésére szolgálnak csupán. A versdallam is az ütemhangsúlyos verselést követi. A kitöltött táblázat ellenőrzését segítsük kérdésekkel, egyértelmű megállapításokkal. Az önállóan elkészített összegzésekből olvastassunk fel néhányat akár a következő óra elején, ha ez házi feladat volt.
A lassúbb tempóban haladóknak ajánlhatjuk az egy szövegre épülő csoportfeladatokat — a legkönnyebb feladat az A : a népdal elemzése és a C : a Petőfi-vers elemzése, a nyelvi megalkotottságból adódóan már nehezebb a B : a Kölcsey-vers elemzése; a gyorsabb tempójú, jó analógiás gondolkodású tanulók választhatják az összehasonlításokat — a DF csoportok feladata egyszerűbb, míg a legnehezebb az E : a Petőfi- és a Kölcsey-vers összehasonlítása.
E népies dalok országos hírnevet szereztek neki. Mi az ajkak sarkában vörös folt pelyhezik le Petőfi népies dalaira? Miért tudott velük egyszerre híres és hírhedt lenni?
Miért lettek olvasói, rajongói és felháborodott támadói a kritikusok köréből? Hogy válasz kapjunk ezekre a kérdésekre, először a magyar népköltészettel foglalkozó irodalomból tallózunk.
A népet egyszerű életviszonyai között az, ami rendes, ami mindennapi, nyugton hagyja; ilyenkor nincs ok, ami dalra fakassza.
Szokatlan kedélyállapota éppoly rejtély előtte, mint a természet akárhány megnyilvánulása; itt is, ott is keresi hozzá a magyarázatot: rendjén van-e ez így, vagy nincs rendjén? S az ajkak sarkában vörös folt pelyhezik le fordulhat magyarázatért, ha nem a természet tanulságaihoz? A nép a használt képen vagy hasonlaton sohasem töpreng: mint szólást-mondást alkalmazza, s a kapcsolatot tovább nem fűzi. Solymossy Sándor, ? Próbálj hozzá felidézni olyan általad ismert népdalokat, amelyeknek a témája ugyancsak az elválás, a búcsúzás!
Búza, búza, de szép tavaszbúza! Közepibe van egy rezgő nyárfa. Rezgő nyárfa válik a levelétől, Én es válok a régi szeretőmtől. Közepibe van egy csokor rózsa.
Széle piros, a közepe sárga. Isten veled, babám, utoljára!

Szentivánlaborfalva Háromszék c A következőkben Vargyas Lajos tanulmányából idézünk részleteket. Olvasd el őket, majd rögzítsd mondatban gondolataidat, megjegyzéseidet! A magyar nép a virág- gyümölcs- és más szimbólumrendszerek lehetőségeivel egész szerelmi költészetében és balladáiban művészi módon él, és szinte kizárólagosan alkalmazza a szerelmi érzés és a tőle elválaszthatatlan erotikus élmény kifejezésére. A rózsa nemcsak maga a szerető, hanem a szerelem is, vagyis rózsát szakítani annyi, mint a testi szerelmet élvezni.
SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató
Nyilván a rózsa élénk színe, s talán még inkább erős illata az oka szerelmi jelkép szerepének. A sárga szín mindig a szerelem megromlását vagy esetleg már a szerelem romlott fajtáját jelenti népdalainkban. Nem hiába jelölték a krém pikkelysömör kezelésére vélemények sárga színnel a rossz nőket. Itt valószínűleg a női testre való emlékezés húzódik meg a háttérben. A kender, árpa, zab, búza mind ilyen minőségben jelenik meg a dalok szövegében Túl a vizen, e tengeren Rózsa termett a kenderen.
Rózsa csak akkor teremhet a kenderen búzánha a kender a női testet jelzi, a rózsa pedig a szerelmet, ami rajta terem. A búza is valami olyan módon emlékeztet a lányra, mint a kender, s az, hogy már kipereg a szeme, az érettséget jelenti, esetleg a szerelem megtörténtét is.
S ha látunk a nyers valósághoz közelebb álló párhuzamokat is, még többször látunk elvont és rendkívül finom költői szépséggel kifejezett szerelmi élményt. Mindez azt jelenti, hogy a népköltészet alkotói össze tudták kapcsolni az ellentétes pólusokat: egyszerre gondoltak az élet legvalóságosabb dolgaira, és egyszerre tudták azokat kifejezni a költészet legelvontabb nyelvén. S ez a népköltészet sajátos ereje. Isten hozzád, édes, Isten hozzád, kedves Galambocskám!
Sárgul a hold az ég alján, Mind a kettőnk oly halovány. Harmat hull a száraz ágra, Könnyek hullanak orcánkra. Lesz még virág a rózsafán, Egymást még mi is látjuk tán.
Pest, Olvasd el Kölcsey versét, és keress hasonlóságokat a Petőfi- és a Kölcsey-vers között! Omlik a hab, Omlik könyhullásom; Kél a szellő, S költi sohajtásom. Partot a hab, Bút mos könyhullásod; Enyh a szellő, S enyhűl sohajtásod; Hagyd hervadjon Szerelem rózsája, Nyíl hajnalkor Remény violája.
Hervadsz, hervadsz. Szerelem rózsája! Olvassátok el az egyes csoportoknak kijelölt feladatokat, és a szerint rendeződjetek fős csoportokba, hogy ki melyik feladatot szeretné megoldani! Megállapításaitokat rögzítsétek a táblázatban! A Elemezzétek a népdalt az adott szempontok alapján! B Elemezzétek a Kölcsey-verset az adott szempontok alapján! C Elemezzétek Petőfi versét az adott szempontok az ajkak sarkában vörös folt pelyhezik le D Hasonlítsátok össze az adott szempontok alapján Kölcsey Ferenc költeményét a népdallal!
E Hasonlítsátok össze az adott szempontok alapján Kölcsey és Petőfi költeményét! F Hasonlítsátok össze az adott szempontok alapján Petőfi versét a népdallal! Az egyik egy Petőfi-epigontól, a másik egy magyar nótából való. Megne erősödjél. Erős sziv, erős sziv!